Hátterünk

BAPTISTÁK A TÖRTÉNELEMBEN

A 16. századi reformációs mozgalmak közös lényege az volt, hogy visszavezesse az egyházat a Szentírás eredeti tanításához, amelytől messze eltávolodott a középkorban. A reformáció Luther, illetve Kálvin által képviselt irányzatai alapvető teológiai és dogmatikai kérdéseket tisztáztak a Szentírás helyes értelmezésével, és elvetették a századok alatt kialakult torzulásokat.

A legalapvetőbb kérdést azonban, a megtérést és újjászületést követő bemerítés bibliai tanítását már nem vállalták föl. Bár a nagy reformátorok elvileg elismerték a “baptidzó” eredetileg is alámerítéssel gyakorolt formáját, de végül is nem merészeltek ennyire visszamenni az ősi alapokhoz, s így a keresztség dolgában a középkori egyház torzult gyakorlatát folytatták.

A mai baptizmus tanítását és gyakorlatát a reformáció korában keletkezett anabaptista mozgalmak közelítették meg a legjobban. Ezek az evangéliumi irányzatok egymástól függetlenül több helyen, a Biblia tanulmányozása alapján jöttek létre, néhol egyszerű közemberek, másutt nagyfelkészültségű tudós teológusok által. A reformáció harmadik ágaként elismert anabaptizmus volt az, amely felvállalta a bibliai keresztséget, s ezzel együtt a teljes visszatérést a krisztusi tanításhoz, az őskeresztyén gyakorlathoz.


BAPTISTÁK A VILÁGBAN

A Baptista Világszövetséghez (Baptist World Alliance) a világ közel 200 országában, több mint 48 millió baptista keresztyén tartozik, akikkel – ha a családtagokat is hozzászámoljuk – 110 milliónál is nagyobb „baptista családot” képezünk. Így az egyik legnagyobb protestáns felekezet vagyunk a világon. Világszövetségünk célja: világszerte segíteni az evangélium hirdetését, szociális segítséget nyújtani a rászorultaknak, és szót emelni az emberi jogok védelmében.


BAPTISTÁK MAGYARORSZÁGON

Az első anabaptista gyülekezetek, – akiket Magyarországon hutteritáknak, vagy a kerámiáikról híres habánoknak neveztek – a reformáció idején jelentek meg hazánkban, és a 16. század közepétől már kivégzett mártírjairól szól a krónika. Hubmayer Baltazár anabaptista teológust például bátor hitvallásáért Bécsben égették meg máglyán 1528-ban, feleségét pedig a Dunába fojtották. Fischer András felvidéki anabaptista prédikátort Krasznahorka váráról taszították a mélybe, meggyőződéséért. Az anabaptisták eleinte az erdélyi fejedelemség felé menekültek az üldözés elől, majd az erőszakos elnyomás miatt gyülekezeteik felmorzsolódtak.

A magyarországi újkori baptista missziót Hamburgból visszatelepedő magyar mesteremberek – Rottmayer János és hittársai – hívták ismét életre 1846-ban. Ő vallásos iratokat és Bibliát terjesztett, amit a magyar szabadságharc kitörése miatt abba kellett hagynia. A Bach-korszak alatt a már meglévő kis gyülekezeteket betiltották. Ennek ellenére növekedett az érdeklődők száma. 1874-ben, egy decemberi istentiszteletet követően, két házaspárt merített be a Lukács fürdő egyik kibérelt helyiségében Meyer Henrik – még aznap megalakult hat taggal az első baptista gyülekezet Budapesten. 1887-ben pedig megnyitották az első imaházat a Wesselényi utcában.


A TÉR BUDAPESTEN

Gyülekezetünk indulását támogatta a Magyarországi Baptista Egyház gyülekezetplántáló bizottsága és a Kornya-program, melyet ezúton is köszönünk! A Wesselényi utcai Baptista Gyülekezetet pedig, mint anyagyülekezet, tudhatjuk magunk mögött és ezért hálásak vagyunk! Emellett több magánszemély és közösség támogatása és bátorítása járult hozzá születésünkhöz.